Határtalanul program - Erdély, Dél-Dunántúl

 

A 2020/2021-es tanévre tervezett Határtalanul programunk a járványhelyzet miatt csak ebben a tanévben, 2022. április-májusban tudott megvalósulni.

A pályázatot testvériskolánkkal, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnáziummal közösen valósítottuk meg.

A kétszer ötnapos utazás keretében az adys és kölcseys diákok közösen utaztak előbb Székelyföldre, majd a Dél-Dunántúlra.

Az adys diákok számára az utazásokat megelőzték felkészítő órák, melyeken a résztvevők megismerkedtek a határon túli magyarság 20-21. századi történetével, az utazások szabályaival.

 

A program első részében került sor a székelyföldi utazásra 2022. április 10-14 között.

Az első nap jórészt az utazással telt, Szatmárnémetiben csatlakoztak hozzánk a kölcseysek, majd az esti órákban érkeztünk meg szálláshelyünkre, mely Székelyföld szívében, Zetelakán volt. Bőséges és finom vacsora után foglaltuk el szálláshelyeinket, melyek csodás környezetben, fűtött, különálló házakban voltak.

A következő napokban innen indultunk Székelyföld látnivalóinak felfedezésére.

Második napunk Székelyudvarhely és környékének megismerésével telt. Jártunk Szejke-fürdőn, ahol megtekintettük Székelyföld nagy ismerőjének, Orbán Balázsnak a sírját, koszorúztunk, megcsodáltuk a székelykapukat, bejártuk a mini-Erdély parkot és megnéztük a múzeumot. Következett Székelyudvarhelyen egy rövid séta, szabad program, majd Szentegyházán vendégeskedtünk a híres Gyermekfilharmónia székházában. Közös énektanulásra, éneklésre, zenélésre is sor került a teljes csapat részvételével.

Este közös játék, vetélkedő, ismerkedési est következett és természetesen szabad program.

Reggeli után hol napsütésben, hol hóviharban indultunk a Szent-Anna tóhoz, ahol kiadós havazásban jártuk körül a tavat, majd helyi idegenvezetés keretében ismerkedtünk a környék geológiai-természeti látnivalóival. A hideg és rossz idő ellenére élvezetes program után következett a csíksomlyói kegytemplom, ahol egy szerzetes mutatta be nekünk a kegyhely történetét, a látnivalókat. Sajnos nem tudtunk felmenni a nyeregbe, a pünkösdi búcsú színhelyére, időhiány és a rossz idő miatt.

Hazafelé még megcsodáltunk a zetelaki víztározót, majd vendéglátóink jóvoltából zenés-táncos bulira került sor.

Negyedik napunk már csak részben vezetett Székelyföldre, ugyanis indultunk vissza Szatmárnémetibe. Fehéregyházán megemlékeztünk az 1848/49-es szabadságharcról, megható ismertetőt hallgattunk meg Petőfiről, az emlékház gondnoka segítségével, majd megkoszorúztuk a költő szobrát. Utunk Nagyszebenbe vezetett, ahol egy helybéli tanárnő kalauzolt minket az egykor szász fővárosban, megcsodáltuk a ma már UNESCO Világörökségnek számító óvárost. Szerettük volna még Gyulafehérvárt is megmutatni a csapatnak, de így is késő este volt már, mire Szatmárnémetibe értünk. Itt az adys diákok a kölcseys szülők, diákok vendégei lettek egy éjszakára, akik nagyon kedvesen fogadtak minket.

Utolsó erdélyi napunk Szatmárnémetiben indult, ahol a két csapat diákjai vetélkedő keretében ismerkedtek a város nevezetességeivel, majd egy fantasztikus előadást nézhettünk meg a Kölcseyben az iskolai színjátszókör előadásában. Elbúcsúztunk a kölcseysektől és elindultunk haza, de még Nagykárolyban megtekintettük a Károlyi kastélyt.

 

A program második részére május 27-31 között került sor.

Ezúttal az adysok látták vendégül a kölcseyseket. Május 27-én, a délelőtti órákban, némileg kalandosan, de meg is érkeztek vendégeink, akiknek bemutattuk iskolánkat, ebédeltek, majd együtt indultunk a Dráva menti Mattyra, ahol szállásunk várt minket. Ekkor még nem sejtettük, hogy ez a nap az utolsó, amikor jó idő volt, a következő három napban folyamatosan esett, ami egy picit beárnyékolta programjainkat, de kedvünket nem szegte.

Dél-Dunántúli programunk első napján Szigetvár nevezetességeivel ismerkedtünk, az ömlő eső ellenére is. Ebben segítségünkre volt a Pécsi Tudományegyetem egyik tanára, dr. Kitanics Máté, aki résztvevője a szigetvári Szulejmán türbe ásatásoknak, így első kézből értesülhettünk a kutatás jelenlegi állásáról. Sajnos az ásatások helyszínét az időjárás miatt nem tudtuk felkeresni, helyette a magyar-török barátság emlékparkban idéztük fel az 1566-ban történteket. A délután Siklóson telt, ahol a termálfürdőben mindenki nagyon jól érezte magát.

Következő napunk pécsi programokkal folytatódott. Két múzeumlátogatásra került sor (Zsolnay és Csontváry Múzeum), bejártuk a belvárost, megnézve annak műemlékeiket, majd a Jakováli Hasszán dzsámiban már várt minket dr. Pap Norbert úr, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető professzora, aki kalauzolt minket a dzsámiban és a török kor rejtelmeiben. Sok érdekességet megtudtunk tőle a Mohácson folyó kutatásokról is.

A városnézés a TV toronyba való felkapaszkodással zárult, megcsodálhattuk a város panorámáját a mecseki hegyoldalból.

Utolsó dél-dunántúli napunk Vilánnyal kezdődött, ahol a Tiffán pincészet vendégeiként ismerkedtünk a szőlőművelés és borkészítés titkaival.

Mohácson a Busó Múzeum ismertetett meg minket a város népszokásaival, lehetőség volt a busó jelmezeket fel is próbálni, illetve megismerkedhettünk a különböző télűző eszközökkel (pl. kereplők). A mohácsi Nemzeti Emlékhelyen vezetés keretében idéztük fel az 1526-os eseményeket és emlékeztünk meg róla. Az este már Budapesten talált minket, ezúttal az adys diákok és szüleik viszonozták a kölcseysek tavaszi vendéglátását.

Másnap a budai Vár nevezetességeivel folytatódott a program, csoportos vetélkedő formájában. Majd az Adyban búcsúztunk vendégeinktől, akik visszautaztak Szatmárnémetibe.

            A résztvevő adys diákok számára azonban itt még nem ért véget a projekt: értékelő órát tartottunk a pályázati kiírásnak megfelelően és a résztvevő csapat tagjaiból verbuválódott a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából szervezett témanap is.

Farkas Zoltán

projektvezető

Képgaléria