A Természetismereti szakkör látogatása a Schönbrunni Állatkertben 2014. április 5-én

A Természetismereti szakkör látogatása a Schönbrunni Állatkertben

2014. április 5-én

 

Miután mindenki megbirkózott a korai felkeléssel, a buszunk pontban 6 órakor útnak indult Bécs felé. A rövidnek nem mondható út nagy részét beszélgetéssel töltöttük. 22 fős csapatunkból többen a szombati nap révén még a buszon is folytatták az alvást. Egy rajzfilmet is sikeresen végignéztünk, de közben a pihenők miatt meg-megszakítottuk. Ausztriába való átlépésünkkor az utazásszervező rengeteg információval látott el bennünket.

Megérkezésünkkor egy rövid séta vezetett az állatkert bejáratáig, egy gyönyörű úton. A Pálmaházat még kívülről szemlélve is rájöttünk arra, hogy rengeteg szép épülettel fogunk találkozni.

Állatkerti túránk során Frekot Erika tanárnő ellátott minket több feladatlappal, amellyel könnyen feldolgozhattuk a látottakat. A bő 2 és fél órás körbevezetése során rengeteg olyan információval lettünk gazdagabbak, amelyeket a német információs táblákról még szótárral sem olvashattunk volna le, révén, hogy nem voltak rajta. A feladatlapok kitöltői közül a legügyesebbek ajándékot kaptak.

„Szabadon engedésünkkor” lehetőséget kaptunk arra, hogy egyénileg fedezzük fel a hatalmas kertet. Népszerű volt a denevér- barlang ahol egy-egy lány hangos sikollyal jelezte, hogy éppen hozzáért egy denevér.

A tiroli kertben meglátogattuk az általunk jól ismert háziállatokat. Egy régi házban megkóstolhattuk a frissen fejt tejből készült termékeket és süteményeket. Az eladó minden vendéget megkért, hogy rajzoljon egy papírtáskára emlékül, amelyet kirak a falra. Minket is megtisztelt ezzel, és előkelő helyre tette a rajzainkat.

Az osztálytársainkkal hamar külön utakra tévelyedtünk, de az állatkerti kisvonatban újra megtaláltuk egymást. A nap vége felé a maradék egy óránkban lehetőséget kaptunk arra, hogy a várost is felfedezzük. Voltak, akik Magyarországon nem kapható szuvenírekkel tértek vissza a buszhoz, de én még a Kastélyt is meglátogattam, igaz, csak egy fotó erejéig.

Este élmények tömkelegével indultunk haza. A fényképezőgépek egész nap akcióban voltak, és így rengeteg kép őrzi az emlékeket, de a személyes részvétel mindennél többet ért. Mindenki nevében köszönöm a felejthetetlen napot.

 

Rozgonyi Marcell 8.a