Címünk:
1139 Budapest, Röppentyű u. 62.

Telefon/Fax: +36 1 320-8640

E-mail: titkar@ady-bp.sulinet.hu

OM azonosítónk: 035245

Alapítvány adószáma: 19652894-1-41

Kapcsolat, térkép

 

For visitors

ecdl logo

327. ECDL központ

Közép-magyaroszági Regionális Munkaügyi Központ

Nyilvántartási szám: 01-0609-04

 

Ökoiskola

madárbarát iskola logoja

Madárbarát

Vizsgafelkészítő
partnerintézmény 

Erőszakmentes iskola logoja

Erőszakmentes
iskola 

Határtalanul

Határtalanul

Aces logo

ACES

 

Fogyasztói tudatosságra nevelő iskola

 

Müpa Partneriskola

 

 

ERASMUS+

Keresés

Erasmus+ projekttalálkozó Neresheim

Az utolsó nagy találkozás 2019. 04.03-04.11.

Vége közeledik e kétéves Erasmus programnak is. Utolsó nagy találkozónkra 2019.04.03-tól 13-áig került sor Németországban, a program szülőotthonában. Magyarországról, a Budapest XIII. kerületi Ady Endre Gimnáziumból öten - Katonáné Mayer Katalin és Törökné Karakas Mariann tanárnők, valamint mi, a három 11-es tanuló, Martinez Alexa, Liptay Renáta és jómagam, Bittner Dóra - indultunk a tíznapos találkozóra, többé-kevésbé felkészülve, tele izgalommal és várakozással, hogy milyen is lesz kint. Nem csak amiatt izgultunk, hogy meg tudunk-e majd felelni az elvárásoknak, teljesíteni tudjuk-e a ránk bízott feladatokat, hanem csupán attól a ténytől is, hogy 10 napig Németországban leszünk, ahol hármunk közül még senki nem járt...

Azonban hála Istennek minden jól ment, rengeteget tanultunk és a megfázásokat leszámítva pozitív élményekkel tértünk haza. Úgy érzem, sikeres volt a találkozónk és méltó befejezése volt e kétéves programnak.

Harmadikán, szerdán reggel a Keletiből indult egy nagyon modern és kényelmes - "fullos"-vonat, mely a müncheni pályaudvarig vitt, majd Münchebtől Nördlingenbe utaztunk, ahol már vártak is ránk a szállásadóink.

A környező falvakban, kis városokban lakott mindenki, én Demmingenben kaptam szállást, ami Neresheimtól - ahol az iskola van - kb. 50 percre volt busszal.

Mielőtt jobban belemennék a részletekbe, megadnám az alaphelyzetet és hangulatot, hogy el is lehessen képzelni: igaz, hogy a faluban mindenki ismer mindenkit és minden nagyon a világ végén van tőle, de azt is meg kell hagyni, hogy a környék nagyon gazdag és modern és minden hatalmas. Én is egy csodás, óriási házban lakhattam; a családnak birtokában van egy konkrét erdőrész és hatalmas kertjük is van a házuk körül, minden nagyon "tüchtig", modern és környezettudatos.

Igen, mindenki nagyon környezettudatos. Amikor én magam, itthon a kis XIII. kerületi lakásunkban gondolok arra, hogy környezettudatosan élek, akkor sosem jutok olyan messzire, amennyire ott náluk ezt megvalósítják. Már az életük része teljesen, mintha meg sem erőltetnék magukat. Alig használnak műanyagot, zacskók helyett mindent inkább dobozokba csomagolnak, PET palack helyett üveget használnak, tudatosan vásárolnak, hogy minden felelős forrásból és biogazdálkodásból legyen, újrahasznosítanak, komposztálnak és nincs mikrójuk.

Nem a környezettudatossághoz tartozik, de plusz érdekesség, hogy szinte mindenhol fentről-le kapcsolódnak a lámpáik - nagyon nehéz volt megszoknom.

Valamint igaznak bizonyult az az állítás is, hogy a németek nagyon alaposak, pontosak és rendezettek - bár ezt külön-külön minden velem egykorú német cáfolta. Mindig betartottak minden időpontot, ha csúsztunk is, általában nem miattuk volt; mindent nagyon komolyan vettek és rendesen végeztek, valamint mindenhol rend, tisztaság és csuda dekorációk voltak a szobákban. Így elmesélve nem hangzik nagy számnak, de számomra ezt így valójában megtapasztalni egy élmény volt, hogy ott tényleg ez az alap.

 

De hát akkor csapjunk is bele. Mi minden történt e 10 nap alatt?

 

Első teljes napunkon, csütörtökön korán reggel kezdődött a nyitó ceremónia a neresheimi Benedikt Maria Werkmeister Gymnasiumban, ahol egy aranyos dallal készültek nekünk, a nyárról szólt és arról, hogy a klímaváltozás miatt már Németországban is forróak a nyarak, ami egyrészről jó, hogy "hurrá jó az idő!", azonban másrészről a környezetnek nem feltétlen tesz jót, hiszen a növények, állatok nem ehhez szoktak. Majd ismerkedős játékokat játszottunk és azután elkezdtük a munkát. Feladatunk poszterek készítése volt a biodiverzitással, a klímaváltozással, az energiával, a hulladékkezeléssel, az erdészettel és mezőgazdasággal kapcsolatban. Mi magyarok három témából készültünk, a hulladékkezelés, a klímaváltozás és az energia kérdéséből. Lehetőleg minden témában vegyes csapatokban dolgoztunk, ami lehetővé tette egy-egy téma változatos látásmódját, így minden nemzet bemutathatta sajátosságait.

A feladatok elvégzése után három nagy, vegyes csoportba osztottak minket és különböző tevékenységekre mentünk. Az első csoport egy erdei foglalkozásra ment, ahol megismerkedtünk a különböző fafajokkal és terméseikkel és a favágás fontosságával, okaival, rejtelmeivel, majd egy felkészítő foglalkozás után "nekivághattunk a fáknak", vagyis saját kezűleg kivághattuk a magokból kikelt kisebb s nagyobb fákat a kiválasztott fák körül, azért hogy azok nagyobb életteret kapjanak és növekedhessenek.

 

A másik csoport ezalatt biciklitúrát tett a környéken és meglátogatott egy szélerőművet, ahol részletesen bemutatták a szélenergia termelésének menetét, előnyeit és hátrányait. Sok érdekes adatot is kaptunk a napenergia, szélenergia, biomasszából előállított energia mennyiségéről. A csoport ezután egy hódvárhoz látogatott, ahol előadást hallgatott a hód fajról, életmódjáról, viselkedéséről és elterjedtségéről. A harmadik csoportnak ekkor szabadideje volt.

Pénteken a csoportok programot cseréltek és hasonlóan folyt a tevékenység. Délután véleményem szerint a hét egyik legérdekesebb előadását volt szerencsénk meghallgatni, amely a cápákról és azok jelentőségéről szólt. Dr, Ingrid Ziegler bemutatta a különböző cápa fajokat és élőhelyüket, valamint felhívta a figyelmünket arra, hogy a cápák nagyon fontosak a tengeri élővilág számára és a táplálkozási lánc, pontosabban inkább táplálkozási háló megfelelő működésében, így a biodiverzitás fenntartásában. Napjainkban sürgetően fontos lenne a cápákat védeni, ugyanis pusztán csak a klímaváltozástól is ritkulnak és gyengülnek fajaik, de mi, emberek ész nélkül írtjuk őket, mondván, veszedelmesek. Vannak helyek, ahol a cápákat csupán uszonyukért fogják ki, mert "jó üzlet", majd a megcsonkított állatot visszadobják a vízbe, mintha mi sem történt volna... csakhogy ezek az állatok már nem tudnak uszonyaik nélkül élni, így mind elpusztulnak a tengerben. Dr. Ingrid Ziegler megértő és figyelmes gondolkodásra ösztönzött minket, hogy mielőtt félnénk valamitől, jobb, ha megismerjük azt.

A péntek esténk kellemes vacsorázgatással telt az iskolában, ahol a vendéglátó gyerekekkel és szüleikkel házi sváb ételeket kóstolhattunk.

Szombati napunk nagy része Stuttgartban a Mercedes-Benz Museum látogatásával telt, ahol több szinten keresztül a német és az általános történelmen keresztül mutatták be az autó feltalálását és a járművek evolúcióját egészen napjainkig, sok képpel és rengeteg fantasztikus modellel, a különböző korokból.

Ebédelni egy esslingeni vendéglőbe mentünk, majd délután szabadon körbenézhettünk Esslingen középkori központjában, mely még mindig fallal van körbevéve a 13. századtól kezdve.

A vasárnapi szabadnapot vendéglátóinkkal töltöttünk. Mi Nördlingenbe mentünk és a Ries-Krater Museum-ot látogattuk meg. Az egész város egy kb. 14,5 millió éves meteoritkráterbe épült és a régi épületek falai még a becsapódáskor létrejött különleges kőzetből, a suevitből épültek, valamint a becsapódáskor keletkezett nagy nyomás hatására a helyen levő grafittartalomból gyémánt keletkezett, így a kőzetekben nagy mennyiségű apró gyémántszilánk is maradt.

 

A hétfői napunk ismét munkával telt. Az észt csapat tartott előadást az iskolájukban végzett kutatásaikról, majd folytattuk a csoportos munkát a posztereken, melyek aznap el is készültek. Délben "Grüner Aal" ünnepélyes átadására került sor a Werkmeister Gymnasiumnak, mely tulajdonképpen az itthoni "Ökoiskola" címhez hasonlítható. Az iskolák környezettudatos tevékenységükért kapják ez a címet. Délután pedig a német SustainApp-ot is kipróbáltuk és körbejártuk helyszíneit.

 

Kedden elszakadtunk vendéglátóinktól, és elbuszoztunk Heidenheimba, ahol körbevezettek minket egy erdei óvodán és egy organikus farmon. Az óvoda olyannyira erdei, hogy szinte nincs is lehetőség terembe bemenni, csupán két vagon van, arra az esetre, ha nagyon esne az eső, vagy a hó. Ezeken kívül minden esemény kint zajlik, különböző jellegű terepeken; lehetőség van dombos, lankás, fás és a gazdaság állattartó részen is játszani és tanulni a különböző növényekről és állatokról, egyszóval közelebb kerülni a természethez. A gyerekek gyakran az orgainkus farmra is járnak, például a bárányokat gondozni és etetni. Az organikus farm lényege az állatokkal való lehető legtermészetesebb bánásmód és gazdálkodás, egyszóval az állattal való együttműködés és nem a kihasználás. Nemcsak a tej mennyiségére, hanem az tehenek egészségére és jólétére is vigyáznak.

Miután visszaérkeztünk Neresheimea, elvégeztük posztereinken az utolsó simításokat és saját nemzetünket prezentáló posztereinket is elkészítettük tanáraink segítségével. A posztereket workshopszerűen egy publikus est keretében mutattuk be, kiegészítve a kétéves munkánk és országunk kultúrájának és természeti adottságainak bemutatásával.

Szerdán az egész csapatunk Freiburgba utazott, ahol Vauban, Freiburg különleges, fenntartható, környezetbarát és majdnem teljesen autómentes negyedében tettünk sétát. Olyan érzés volt ezek között az épületek között mászkálni, mintha a jövőben lennénk.

Ezt követően egy Ifjúsági Szállóban szálltunk meg, ugyanis másnap Strasburgba utaztunk, ahol körbevezettek minket az Európa Parlamentben. Azt mondták, hogy a Parlament egészének ablakokkal borítása a nyíltságot, a békét és demokráciát szimbolizálja. Látogatásunk idején zajlott éppen az európai diákparlament képviselőinek bemutatkozása. Majd szabadon körbenézhettünk Strasburg régi történelmi központjában.

 

Visszafelé Gambsheimban meglátogattunk egy "hallétrát", mely a vízerőmű miatt épített gáton segíti át a halakat és könnyíti útjukat, ugyan még nem teljesen tökéletesen, mert a vízkeverő lapátok között sajnos így is rengeteg hal pusztul el. Aznap este a spanyol csoportnak már vissza kellett utaznia Tenerife-re.

 

Pénteken, utolsó közös napunkon Freiburgban körbevezettek minket a Green City Tour-on, mely Freiburg régi és új, népszerű részeit mutatta be, ahol a régi vízrendszert, és mai hasznosítását is megmutatták. Egy-egy kis erőmű 100 családot lát el árammal! Ebéd és szabadidő után egy állattparkba látogattunk, ahol szinte szabadon élhetnek az állatok a nagy területek köszönhetően.

Ezután már mi is utaztunk vissza Neresheimba, azonban a martinique-iak és néhány német diák maradt Freiburgban, ugyanis, ők 15-én ismét Strasburgba utaztak és találkoztak Louis Joseph Manscour és Maria Heubuch parlamenti képviselőkkel, akiknek bemutatták a postereinket és a két éves munkánkat.

Mindent egybevéve úgy vélem, nagyon hasznos volt ez a két év mindenki számára, aki valaha is egy részt vett benne. Tanárok és diákok is egyaránt tanultak saját országukról, annak természeti és kulturális kincseiről, valamint a többi nemzet természeti adottságairól és a mindenhol közös és égetően fontos klímaváltozásról is és annak következményeiről. A program segítségével határokon átívelő kapcsolatok köttettek, millió új embert, szokást és gondolatot ismertünk meg a világ különböző pontjain, melyek tágítják látókörünket és így tudatosabban tudjuk látni a világ dolgait.

Ez a program megmutatja nekünk, hogy igenis egy pici is számít! Mi, akik "csak" öt ország "csak" egy-egy települése és annak "csak" egy-egy iskolája, melynek pedig "csak" egyes tanulói vagyunk, tudunk tenni CSAK egy lépést a jobb, tudatosabb és környezetszeretőbb élet felé. Amellyel azonban NEM CSAK egy embert, hanem mindenkit, akivel életünk során találkozunk, meg tudunk szólítani - a szemetet külön gyűjteni, tudatosan vásárolni, mesélni a cápák fontosságáról vagy csupán a program élményeit megosztani - és tetteinkkel megmutatni, hogyan lehet apróból nagyot tenni.

 

Bittner Dóra, Liptay Renáta 11. d, Martinez Alexa 11. c

« Vissza

©2019 Ady Endre Gimnázium HírlevélKapcsolat