CliMates together for the Better! Látogatás Martinique szigetén

2018 március 16- március 25 között került megrendezésre  a projekt tagjainak következő, egészen biztosan legegzotikusabb találkozója a Franciaországhoz tartozó Martinique szigetén.

A találkozón résztvevő tanulóink - Pléli Csanád 10.d, Kapási Petra 10., Földes Gábor 10.c, Martinez Alexa 10.c - minden napról rövid beszámolót készítettek.

2018. 03. 16. | Indulás

Hajnali 2 órakor csörögtek ébresztőóráink, hogy biztosan elérjük a reggel 6 órakor induló párizsi gépet. Már ekkor tudtuk, hogy nem lesz könnyű napunk... Párizsból egy majdnem 9 órás újabb repülőút várt ránk. Otthoni idő szerint este fél 8-kor szálltunk le a Guadeloupe nevezetű francia szigeten, de az 5 órás időeltolódás miatt itt ekkor még csak délután fél 3 volt. A gép fedélzetét elhagyva sokkolt bennünket a 29 fokos hőség és a 80%-os páratartalom. Innen már csak egy rövid, 45 perces repülőút választott el minket az úticélunktól. Nagyon izgatottak voltunk, hogy hamarosan megérkezünk, azonban ekkor jött egy váratlan fordulat... Csak 5 órás várakozás után indulhattunk tovább, mert törölték a korábban tervezett 4 órakor induló járatunkat. Végül helyi idő szerint este 9 órakor, otthoni idő szerint hajnali 2 órakor szerencsésen és nagyon-nagyon fáradtan, álmosan megérkeztünk Martinique szigetére. A fogadó családjaink már vártak minket a kijáratnál, így végre indulhattunk is “haza”.

 

2018. 03. 17. | 2. nap

Ugyan a program hivatalos megnyitója csak vasárnap lesz, és még nem érkezett meg a spanyol, valamint az észt csapat sem, de mi a mai reggelt már az iskolában kezdtük. Amíg a helyieknek szülői értekezletet, fogadóórát tartottak, mi összeültünk a francia és német diákokkal, valamint a tanárokkal, hogy egyeztessük elképzeléseinket. Az elkövetkező napokban “mini tréningeken” fogunk részt venni, hogy miután hazaértünk, Nektek, adys diákoknak taníthassunk meg minél több fontos és hasznos dolgot, elsősorban a klímaváltozásról...

A megbeszélés(ek) után szabadprogram volt a vendéglátó családokkal. Így kicsit közelebbről is megismerhettük a környezetünket.

 

2018. 03. 18. | 3. nap

Szerencsésen megérkeztek a spanyolok és az észtek is, így vasárnapra már teljessé vált a csapat. A helyiek egy különleges köszöntővel, illetve megnyitóval készültek számunkra az Atlanti-óceán partján fekvő Anse Figuier Beachen.

A megnyitó alkalmából mindenki kapott egy egyedi, CliMates logóval ellátott pólót. A délelőttünk csapatépítő játékokkal telt, továbbá bepillanthattunk a Kolumbusz Kristóf által felfedezett Martinique múltjába is egy kiállítás segítségével. Ebédre a szülők készítettek nekünk sok-sok finomságot, részben helyi specialitásokat, részben pedig nemzetközi ételeket. Megkóstolhattuk például a helyi rum üzemek alapanyagát, a nyers cukornádat is. A közös program egy táncbemutatóval fejeződött be, amelyhez aztán egyre többen csatlakoztak. Délután 4 órától szabadprogram volt a családokkal, de szinte mindenki maradt még a parton, hogy végre megmártózhasson az óceán vizében...

 

2018. 03. 19. | 4. nap

Hétfő lévén mi is az iskolában kezdtük a napot, sőt már 7 órakor az iskolában kellett lennünk, ugyanis itt ekkor kezdődik a tanítás. Miután megkaptuk névtábláinkat és a részletes programot a hétre, kezdődhetett a mai munka. Két csoportra osztottak bennünket, és a délelőtt folyamán a csoportok egymást váltva vettek részt az előadásokon. Az egyik helyszínen bemutatták nekünk Martinique-ot és egyik legfontosabb exportcikkét, a banánt. A másik helyszínen pedig a Madinin’ Air nevű francia környezetvédelmi szervezet képviselője tartott nekünk előadást a légszennyezésről. Ezt követően közösen végignéztük, illetve részt is vettünk a német csapat által hozott játékokban, melyeket később foglalkozások keretében nekünk is prezentálni kell az Adyban. Ezután egy újabb előadásra kellett sietnünk, amelyet az Agence Martiniquaise de l’Energie munkatársai tartottak az energetikai kutatás-fejlesztésről. A délutáni órákban a sziget fővárosát, Fort-de-France-ot látogattuk meg, ahol egy bő másfél órás, szervezett városnézésen vettünk részt.

 

2018. 03. 20. | 5. nap

Mai napunkat is az iskolában kezdtük, de még mindig nehezen ment a hajnali kelés. Ma csak egy órát töltöttünk az iskolaépületben, utána északnak vettük az irányt, hogy a sziget szunnyadó tűzhányóját, a Montagne Pelée-t is közelebbről megismerjük. Először a Centre de Decouverte des Sciences et de la Terre (CDST) központban néztünk meg egy kisfilmet Martinique és a Karib-térség szigetvilágának kialakulásáról és a helyi vulkán pusztításairól. Rajtunk kívül számos más érdeklődő is volt a központban, ugyanis környékbeli iskolák diákjai tudományos kiállítást tartottak több tudományterületet is érintve. Ezt követte az ebéd, ám az étterem megközelítése csöppet sem volt könnyű. Az étterem a hegyre felvezető út legvégén, a kilátó alatt helyezkedett el, ahova busszal mentünk fel. Azonban a parkoló és a szerpentin nagyon szűkösnek bizonyult, így az utolsó kb. 2,5 km-t tolatva tette meg a buszsofőr, hogy a lefelé menet egyszerűbb legyen. Leírva ez nem is tűnik olyan érdekesnek, azonban a valóságban kicsit sem volt egyszerű manőver, sok turista, illetve helyi lakos is megállt lefényképezni a tolató buszunkat. Ebéd után a közeli Morne Rouge településre utaztunk a Domaine d’Émeraude arborétumba. Az erdőben a kiépített ösvények, a magas páratartalom és az épphogy csak az ágak között átszűrődő napfény rendkívüli hangulatot kölcsönöz a helynek. Itt négyfős csapatokra osztottak bennünket, majd térkép alapján meg kellett keresni minél több totemet, amelyek az ösvények mentén voltak elrejtve, végül az a csapat nyert, aki a legtöbbet találta meg. Programunk a tervezettnél kicsit később, fél 5-kor ért véget, így érthető is hogy mindenki tejesen kifáradt a nap végére...

 

2018. 03. 21. | 6. nap

Ma is a Collège Edouard GLISSANT iskolában kezdtük a napunkat, így ma sem maradhatott el a korai kelés. Kivételesen nem otthon, hanem az iskolában reggeliztünk, méghozzá egy helyi specialitást: pain au beurre chocolat-t, amely lényegében egy sűrű kalács forró csokiszósszal. Ezt követően a tanárok kreol órára, a diákok pedig zene órára ültek be. Mindkét óráról rendkívül érdekes és hasznos ismeretekkel gazdagodva jöhettek ki a résztvevők. A martinique-i csapat mostanra elkészítette a CliMates projekthez kapcsolódó applikáció rájuk eső részét, így elérkezett a tesztelés ideje. Csakúgy, mint mi februárban, ők is az iskola környékén jelöltek meg pontokat, amelyeket meg kellett keresni és válaszolni a felugró kérdésre.

Közel egy órát töltöttünk a 30 fokos hőségben, hosszú nadrágban (ugyanis a helyi iskolákban kötelező az egyenruha, ezért mi sem vehettünk fel akármit...). Kellően elfáradtunk és kimelegedtünk, de szerencsére az iskolában kellemes hűvös várt bennünket. Délelőtti feladatainkból már csak egyetlenegy maradt hátra: ki kellett élesben próbálni (a már korábban emlegetett) interaktív játékot/előadást, amire később nekünk is sort kell keríteni az Adyban. Két helyi diák vezette az órát, a német partnerek segítségével. Szerencsére a “tesztalanyok” nagyon nyitottak és meglepően aktívak voltak mindvégig. Közös programjaink ezzel be is fejeződtek (mára), a nap hátralevő részét mindenki a fogadó családjával töltötte.

 

2018. 03. 22. | 7. nap

A mai napra tervezett programok sajnos már reggel megdőlni látszottak... Az eredeti elképzelés az volt, hogy délelőtt az egész csapat hajóra száll a Karib-tengeren és közös delfinnézés lesz. Azonban előző nap a hajótársaság visszamondta a 40 főre szóló foglalást, így következett a B terv. Szerencsére hamar sikerült 12 főre megfelelő hajót keríteni, így a csapat egy része - akik holnap már utaznak haza -  elmehettek delfint nézni. A szombaton hazautazókra - mint például mi is - valószínűleg holnap fog sor kerülni, a helyiekre pedig majd csak később, az ünnepek után. Ez a változás lényegesen átírta a következő 1-2 napra tervezett programokat, illetve azok sorrendjét. Szóval, amíg az észtek és spanyolok a hajón voltak, addig a németek és mi egy kicsit távolabb levő szurdokban töltöttük a délelőttünket. 13 óra körül ma is közösen ebédeltünk, majd a sziget keleti partját vettük célba, hogy megtekinthessük az Atlanti-óceánból kimagasló vulkanikus sziget(ek)et. A Szent Mária-szigetet egy különleges földhíd köti össze Martinique-kal, ami azért különleges, mert minden évben csupán csak néhány hónapra jelenik meg (többnyire március és augusztus között), előtte és utána csak hajóval közelíthető meg a sziget. Már ekkor is elég fáradt volt a csapat, de a java meg csak ezután következett. Maison du Bèlè-be tettünk látogatást, ahol az afrikai eredetű, de helyi hagyománnyá vált bèlè tánccal ismerkedhettünk meg. A sok ugrálást követően este szó szerint beestünk az ágyba...

 

2018. 03. 23. | 8. nap

A tegnap kezdődő francia nemzeti sztrájk minket (pontosabban a csoportot) is elért, ezért borult a korábban tervezett program, de ez még a kisebb fennakadást jelentette...

Ma a biodiverzitás vizsgálatának, megfigyelésének jegyében a németek és mi hajózhattunk ki a Karib-tengerre, hogy megfigyeljük a delfineket. A csoport többi része az erdőbe ment, illetve búvárkodni (nem mélytengeri búvárkodásra kell gondolni, csak “snorkelingre”), hogy az ottani élővilágot is szemügyre vehessék. Sajnos a tegnapi hirtelen programváltozás miatt mi nem tudunk/tudtunk búvárkodni, mert így nem lett meg egy csoportra való ember. Ezt követően visszamentünk az iskolába, mivel már ebédidő közeledett. Az ebéd után volt egy szusszanásnyi időnk, de nem túl sok, ugyanis a mai nappal zárult a hivatalos program és ekkor került sorra a majd kétórás záró rendezvény. Ez egyben azt is jelentette, hogy hamarosan indulunk haza, valamint azt, hogy levehetjük névtábláinkat és eltehetjük őket emlékbe.

A tervek szerint a spanyol és észt csapat már ma hazautazott volna, azonban közülük csak a spanyolok tudtak elrepülni. Sajnos az észtek repülőgépét a sztrájk miatt töröltek, így egy másik után kell nézniük a következő nap(ok)ban.

Holnap már mi is utazunk haza, de addig is reméljük, hogy a mi járatunkkal nem lesz semmi probléma.

 

Fájlok

martinique beszámoló letölthető.docx (779 KB)
LetöltésMegnyitás

 

Képgaléria

« Vissza