Comenius találkozó Burgaszban – 2014. november 2-7.

Olivér és én rendkívül szerencsések voltunk, ugyanis egy nagyszerű úton vehettünk részt az iskola jóvoltából.

Ellátogathattunk Bulgáriába és Törökországba, ahonnan rengeteg élménnyel tértünk haza.

Az utazás fő témája és egyben célja a biodiverzitás, azaz a biológiai sokféleség megismerése volt, melyről ismét új ismereteket szerezhettünk Bulgáriában, a többi külföldi diákkal egyetemben. Több ország tagja ennek a programnak, köztük Szlovákia, Törökország, Görögország, Lengyelország, Románia és természetesen maga Bulgária. Hatan indultunk neki a nagyvilágnak iskolánkból: 4 tanár és 2 diák. Törökországot csak futólag érintettük, maga a program teljes egészében Bulgáriában zajlott, egy tengerparti városban –Burgaszban- és annak környékén.  Egy hetet tölthettünk el itt kedves bolgár diákok társaságában, akik végig segítettek bennünket.

Rengeteg helyen jártunk, rengeteg új dolgot tanultunk. Voltunk többek között a Strandhja hegységben, voltunk terepgyakorlaton homokbuckákon és tengerparton, láttunk folyótorkolatot, figyeltünk madarakat egy nemzeti parkban, több múzeumot is meglátogattunk, ami szintén a biodiverzitáshoz kapcsolódott. Láthattuk, hogyan párolják be a tengervizet, hogy tengeri sót nyerjenek ki.

 Természetesen voltak más programok is, mint például a polgármesteri hivatalban tett látogatásunk, ahol maga a polgármester-helyettes köszöntött bennünket.

 Személyes tapasztalatokat is szereztünk, mint például medúzát tanulmányozhattunk a tengerparton, csontokat gyűjtöttünk a biológia szertár számára.

Maga a program nagyon jól érzékeltette, milyen fontos az egyes nemzetek közti összetartás. Ez nagyban segíti fő célunk, a biodiverzitás megőrzését.

 A különböző országok préselt növényeket adományoztak egymásnak saját hazájukból, ezek rövidesen egy állandó kiállítás keretében megtekinthetők lesznek iskolánkban is.

Másik fontos témánk volt az állatkertek hasznosságának alátámasztása, illetve megkérdőjelezése. Két csapatban soroltunk fel érveket, melyekkel megpróbáltuk igazunkat bizonyítani. A „vita” végül nem dőlt el, egyik fél sem tudta meggyőzni a másikat. Egy dologban azonban egyetértettek. Kompromisszumot kell kötniük ahhoz, hogy ez a fontos és nehéz kérdés megoldódjon.

Nagyon tanulságos volt ez az egy hét számunkra, szerencsések vagyunk, hogy részt vehettünk egy ilyen fontos eseményen és értékrendünkre is nagy hatással volt az út. Az ember egy ilyen út után átértékeli az életét. Más kultúrát lát, idegen embereket ismer meg, és úgy gondolom, ez nagyon fontos minden ember számára, hogy valami újat lásson, hogy újat alkothasson. Olivér és én a mai napig tartjuk a kapcsolatot kedves ismerőseinkkel minden országból. Reméljük, egyszer még visszatérhetünk hozzájuk, mert nagyon megkedveltük egymást ez alatt az egy hét alatt, és úgy gondoljuk, hogy az újonnan  megszerzett barátságot mindenképp meg kell tartani. Ez volt a program másik célja, aminek eleget tettünk.

Ha a jövőben valamelyikőtöknek lehetősége nyílik egy ilyen programba csatlakozni, ne szalasszátok el a lehetőséget, higgyétek el, nem fogjátok megbánni!

Blahuta Hunor 11. c