Nemzeti Ünnepünk alkalmából Rozsnyóra kirándultak a Vágtató Hippók

 

            Ha tavasz, akkor Rozsnyó – immár hetedik éve. 2012-ben jártunk először a Safarik Gimnázium meghívására Rozsnyón, azóta a kapcsolat barátsággá mélyült, kölcsönösek a látogatások – köszönhetően a Rákóczi Szövetség anyagi támogatásának is.

Évről-évre új programok várnak bennünket, köszönhetően Laco Árpád tanár úrnak, a gimnázium igazgatóhelyettesének és kollégáinak, Lőrincz Tímea tanárnőnek és Németh Péter tanár úrnak.

            A Vágtató Hippók rozsnyói kirándulásaira mindig van jelentkező. Így volt ez idén is, még olyan volt tanítványaink is velünk tartottak, akik négy éve végeztek iskolánkban!

            A program Eger nevezetességeinek megismerésével kezdődött, majd Szilvásváradon sétáltunk egyet a Szalajka-völgyben, megnéztük a Fátyol-vízesést, a délután pedig már Rozsnyón talált minket, ahol részt vettünk a város március 15-i megemlékezésén. Kossuth Lajos szobránál mi is elhelyeztük a gimnázium koszorúját.

            Másnap a túrázásé volt a főszerep. A Szilicei-fennsíkkal ismerkedtünk, közelről csodálva a karsztjelenségeket. Szerencsére az idő is kegyes volt hozzánk, a szelet leszámítva, napsütés fogadott minket. A nap Szilice községben ért véget, ahol már várt minket a falu polgármestere és a nyugdíjas egyesület tagjai, akik kifejezetten nekünk készítették el a falu híres csemegéjét, a plattyot. Percek alatt tűnt el a több órai munka eredménye. A meleg étel és a tea mellett pedig megismertük a falu múltját, jelenét, ellátogattunk a Fonóba, ismerkedtünk a helyi népművészettel. És megtudtuk: a 600 fős kis faluban még a kutya is magyarul ugat! Az est zárásaként idős és fiatal torkából gyönyörűen hangzott el nemzeti imádságunk, a Himnusz!

            Vasárnap Rozsnyó főterén hallgattuk Árpi bácsi magyarázatát a város történetéről, látnivalóiról, majd megköszönve a vendéglátást, Kassára indultunk. A csodás gótikus székesegyház (Szent Erzsébet dóm) megtekintése után lementünk a Rákóczi-kriptába, ahol Anna vezetésével ismét elénekeltük a Himnuszt, majd koszorúztunk. A program a Rodostó-ház megtekintésével zárult, ahol színvonalas idegenvezetésben volt részünk. Aki figyelt, máris megtanulhatott egy érettségi tételt, a Rákóczi-szabadságharc történetét.

            Fáradtan, de sok-sok élménnyel tértünk vissza Budapestre, jövőre újra megyünk!

Farkas Zoltán szervező tanár

„Ahol még a kutya is magyarul ugat!” – Látogatás egy csodás faluban, Szilicén

            A budapesti Ady Endre Gimnázium hetedik éve látogat el testvériskolája meghívására Rozsnyóra, a Rákóczi Szövetség támogatásával. A Safarik Gimnázium igazgatóhelyettese, Laco Árpád tanár úr és kollégái évről évre mindent megtesznek azért, hogy diákjaink jól érezzék magukat, a szórakozás mellett ismereteket szerezzenek Gömörvidék tájairól, az itt lakó magyarságról.

            Idei utazásunk apropója nemzeti ünnepünk volt. Rozsnyói barátaink tavalyi budapesti látogatásukkor ígéretünket vették, hogy 2019-ben ellátogatunk a Gömör-Tornai Karszt egy kicsi, de magyarságára büszke falujába, Szilicére.

            A 600 lelkes faluba a délutáni órákban érkeztünk, ahol már várt minket a Safarik Gimnázium tanárnője, Lőrincz Tímea tanárnő és Szilice polgármestere, Várady Tamás. Polgármester úr röviden bemutatta nekünk a falu történetét, jelenét, mindehhez háttérként a csodás református templom adta meg a keretet. Bár alkonyodott, de a Szilicei-jégbarlang se maradhatott ki a programból és ami utána következett, az minden várakozásunkat felülmúlta.

A községházán népes csapat (a nyugdíjas egyesület tagjai) szorgoskodott és készítette diákjainknak a falu híres csemegéjét, a plattyot. Aki bekukkantott a konyhába, megtudhatta, hogy ehhez bizony az alapanyagokon kívül még három dolog kell: sparhelt, speciális sütőforma és a legfontosabb: szív, mely nélkül nincs siker. Mariska néniben és lelkes csapatában minden szükséges megvolt. Az eredmény: a finom platty, ami pillanatok alatt fogyott el.

De itt nemcsak platty van: megismerhettünk egy igazi, élő, a hagyományaira, a múltjára, de a jelenére is büszke, magát magyarnak valló falut. Nem kétséges, ennek a falunak van jövője és itt valósak a legnagyobb magyar szavai: „Nyelvében él a nemzet!” Hiszen, ahogy tréfásan mondták a helyiek: itt még a kutya is magyarul ugat!

Ne feledkezzünk meg a Fonóról sem: csodálatos volt hallgatni a Kakasmandikó Polgári Társulás vezetőjének szavait, ahogy elmesélte, hogyan próbálják feléleszteni és megőrizni a gömöri-szilícei népi hagyományokat.

Jó volt itthon lenni egy kicsit és reméljük, diákjaink is ráéreztek e látogatás után Tamási Áron szavainak igazságára: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!”

 

            Köszönjük Lőrincz Tímea tanárnőnek, Várady Tamás polgármester úrnak, a nyugdíjas egyesület minden tagjának, a Kakasmandikó Polgári Társulásnak azt a vendégszeretet, amivel fogadtak minket és örömünkre szolgálna, ha Budapesten viszonozhatnánk mindezt!

Szeretettel gondolva Önökre,

 

                                                           a Budapesti Ady Endre Gimnázium csapata