Megkaptuk a Madárbarát Iskola címet
Megkaptuk a Madárbarát Iskola címet
Az őszi szünet előtt kaptuk meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettől (MME) a Madárbarát Iskola címet és az ezt igazoló táblát.
Mit tettünk azért, hogy kiérdemeljük az elismerést? Felsorolásszerűen tekintsünk vissza az elmúlt egy évre!
- 2010 őszén jelentkeztünk a Madárbarát Iskola programra az MME-nél
- Vásároltunk két nagy, kerti madáretetőt, melyet a kertben kertészeink állítottak fel.
- Ősz végétől tavaszig folyamatosan etettük a madarakat.
- Az eleséget részben az Ady Gimnáziumi Alapítvány vásárolta, részben diákok hozták, ill. szülők küldték. Köszönet érte!
- Az etetők feltöltésében részt vettek a tavalyi 9.c biológia tagozatos diákjai és sok kapuügyeletes diák, különböző osztályokból.
- 2011 tavaszán változatos odúkat vásároltunk az MME szakboltjában, melyeket feltettünk a kertben, az akkori 10.c tagjainak segítségével.
- Egy pályázatnak köszönhetően az Ady napra facsemetéket és bokrokat vásárolhattunk a kertbe. Kertészünk segítségével részben olyan fajokat választottunk, melyek őshonosak nálunk: mogyorót, cserszömörcét, tiszafát. Részben madárbarát fajokat vettünk: pl. olyan díszalmákat, melyek nemcsak szépek, de a madarak számára ehető gyümölcsöt is teremnek.
- Az Ady napon minden osztály képviselői részt vettek a faültetésben. Igazán rendes munkát végeztek, a kertben minden bokor és facsemete megmaradt és szépen fejlődött a nyáron.
- 2011 őszén két kertészünk galambmentessé tette a nagy madáretetőt, rácsokat szerelve rá. Tavaly ugyanis a városi galambok aránytalanul sok eleséget fogyasztottak el.
- A 10.c-ből Kecskés Zsuzsanna megkezdte a kert madárbarát részének felmérését, új, kisebb etetők kihelyezését és a megfigyeléseket. A tapasztaltakból projektmunkát készít.
- Október végén megkezdtük a madarak rendszeres etetését, s az itatótálban az itatást is.
Mit szóltak mindehhez a madarak?
Az előző télen rendszeresen látogatták az etetőket, alig győztük a feltöltést! Természetesen itt a városi környezetben galambból volt a legtöbb. A széncinkék csapatait azonban nem riasztották el a galambok, rendszeresen beröppentek az etetőre, majd felkapva egy szotyit, azonnal ki is libbentek egy közeli ágra. Ők sosem esznek az etetőben.
Néhányszor cinkegolyót is kiakasztottunk, mely másnapra eltűnt. Bevallom, gyerekcsínyre gyanakodtam, de alaptalanul. A szarkák voltak a tettesek! A kampóról ügyesen leakasztották az egész golyót és elszálltak vele, hogy békés körülmények közt szedhessék szét. Azóta dróttal rögzítjük, így megmarad a cinkéknek.
Többször érkeztek mezei verebek is az etetőre. Őket barna „sapkájukról” lehet megismerni (a házi verebek fejtetője szürke). Régen sok volt belőlük, ma már szinte ritkának számítanak, így örömmel látjuk őket az etetőn.
A legszínesebb madárvendégünk a tengelic volt, mely cinke méretű madár. Csőre körül piros, majd fehér foltot visel, szemből olyan a kis feje, mint egy céltábla. (Még jó, hogy ők nem értik ezt a hasonlatot!)
A rozsdafarkú is gyakori vendég a kertben, bár az etetőre nem jár. Számára almát teszünk ki, hátha azt elfogadja, akárcsak a feketerigó.
Ki lakik az odúkban? Egyelőre senki. Tavasszal helyeztük ki őket, s bár reménykedtünk, hogy még elfogadják, de nem volt egyetlen fészek sem bennük. Valószínűleg a költési idényben még idegenkedtek tőlük a madarak. Most ősszel azonban már láttunk cinkét ki-beröpülni az egyik odúba. Tehát megszokták, elfogadták és éjszakai szállásnak használják. Remélhetjük, hogy tavasszal költeni is fognak benne!
Miben kérünk további segítséget a diákoktól?
Nagyon sokat jelentene, ha egy-egy család vagy akár osztály vásárolna madáreleséget! Már idén is kaptunk ilyen ajándékot Szabó Orsi szüleitől (8.a). Köszönjük!
Csak vadmadaraknak szánt, minden ízesítéstől mentes magokat várunk! A legjobb az apró szemű, fekete szotyi (pörkölés és sózás mentes). Cinkegolyónak is nagy hasznát vennénk!
Örülünk, ha Ti is gyönyörködtök a kert madaraiban! Kérünk titeket, hogy az etetőket tisztes távolból, a madarak zavarása nélkül figyeljétek!
Kérjük, hogy az odúkhoz egyáltalán ne nyúljatok! Ha lesz költés tavasszal, meg fogjuk hirdetni a fiókanézést, amikor minden érdeklődő megnézheti és fényképezheti a fiókákat, számukra biztonságos körülmények között.
Akinek van ötlete a kert további fejlesztéséhez vagy szívesen részt vállalna a munkában, kérem, jelentkezzen nálam.
Üdvözlettel
Frekot Erika
a Természetismereti szakkör vezetője
Képgaléria
|
|
|
|
|
|
« Vissza